A Mars és a Vénusz - avagy miért nem értenek meg minket a férfiak?

Alaphelyzetben a férfiak és a nők teljesen eltérnek egymástól, de egy szerencsés kapcsolatban egymáshoz csiszolódnak, elmosódnak a határok, de ehhez mindkét félre szükség van. Vannak bizonyos dolgok, amit viszont a férfiak sosem értenek majd meg.

Amikor megszületnek a gyerekek, akkor nemtől függetlenül szinte egyformák (nem félreérteni!). Amíg a családban csak azonos nemű, vagy csak egy gyermek van, addig szépen tudjuk őket terelgetni. Ez az a kor és szinte csak ez, amikor a lányoknak sokkal több minden fér bele, mint egy fiúnak, pl egy lánynak lehet rövid haja, viselhet gond nélkül fiús ruhát, játszhat fiús játékkal. Majd bekerülnek a közösségbe és minden megváltozik. A lányoktól igenis elvárják, hogy lányosan nézzen ki, babázzon, játszon a játékkonyhával, szelídebben viselkedjen, ha már csak egy kicsit is más, mint egy átlag lány, akkor a szülőre ferdén néznek. Ekkor erőszakkal kialakítjuk a szerepeket!

A fiúk lassabban érnek, mint a lányok! Szerintem nem igaz, mert a változások a fiúknál hosszabb időt vesznek igénybe, míg a lányoknál már akkor, viszonylag rövid idő alatt történnek meg a nagy változások. A fiúknál maximum a mutálás, ami szembetűnő lehet, míg egy lánynál ugye elkezdődik egy testi átalakulás (párnázottabbak lesznek),  nőni kezdenek a mellek és menstruálni kezdenek. A fiúknál igazából semmiféle szembetűnő testi változás nem történik, maximum azt látjuk, hogy a nadrágja szárát nem csak le kell hajtani, hanem bokalengő is lett. A fiúknak fogalma sincs, hogy a lányokban a testükben, a lelkükben ekkor már zajlik valami.

Majd eljön az első igazi szerelem ( a lányok részéről), az első együttlét, ami egy lánynak megint csak új, fájdalmas élmény. A fiúk addigra már túl vannak a többedik orgazmuson (tudatosan, vagy anélkül) és nem jár semmiféle fizikai fájdalommal. Innentől kezdve már a lányokra több felelősség hárul, nekik kell észnél lenni jobban.

Érdekes viszont, hogy az iskolában már automatikusan a fiúktól jobb eredményeket várnak, mert már akkor elkezdik felkészíteni őket arra, hogy tanulni kell, mert ők lesznek majdan a családfenntartók. A lányoknak a magaviseleténél a mérce viszont sokkal magasabb.

Eljön a családalapítás. Na jó, általában a lányok szeretnének nagy esküvőt, így a férfiaknak az a legkényelmesebb megoldás, hogy kimaradnak a szervezésből. Majd jön a várva várt (vagy nem várt) terhesség, várandóság. Azt hiszem egy nőnél ez élete legszebb és még nehezebb időszaka, kb a gyermek 1 éves koráig. Vegyes érzések, vegyes lelki és fizikai állapot kíséri, ugyanakkor ez az egyetlen olyan dolog, amit szinte még egy másik nőnek sem tudunk leírni, mert minden várandóság teljesen más, egy férfi pedig pláne nem fogja megérteni. A szülés után jön a lehető legrosszabb időszak, mert bizony a hirtelen hormonváltozás sok mindenre kihat. A férfiak nem is értik meg, hogy az a nő, akit elvettek feleségül, aki korábban boldog, kiegyensúlyozott volt, aki minden nap mosolyogva várta haza, most miért ideges, fáradt és néz úgy ki, mint a felmosórongy? Ez lenne az a pillanat, amikor a férfiaktól, talán életünkben először elvárnánk, hogy megértsen minket. Amennyiben szerencsénk van és legalább le tudunk ülni a párunkkal minderről beszélni, akkor a későbbi akadályok könnyebben mennek, ha nincs ilyen szerencsénk, akkor talán a házasságunk elkezd a jéghegy felé fordulni. Mindig van visszaút, nem kell, hogy a hajó elsüllyedjen, de itt nagyon is fontos szerepe van a férfiaknak!

Majd elkezdődik a napi robot, a rutin, a mai élet jól bevált sémája: Apa reggel dolgozni megy és későn jön, mi addig gyereket nevelünk, főzünk, mosunk, takarítunk, szervezzük a programokat és amikor Apa este fáradtan hazajön, akkor rácsodálkozik, vajon egy nő mitől fáradt, hisz ő otthon van egész nap?

Évekkel később, ha túléltük a több gyermek felnevelését, a férjünk zsörtölődéseit, akkor jön a változó kor. Végre fellélegezhetünk, hogy milyen jó, hamarosan egy gonddal kevesebb, nem kell a naptárat lesni. Igen ám, de! Iszonyatos változás indul meg ismét egy nő testében és ez nagyon rövid idő alatt meg végbe, ami megterheli a szervezetet, a lelket. A férfiaknál ez a változás ugyanígy végbemegy, de náluk sok - sok év alatt!

Alapvetően a férfi - nő kapcsolat sosem lesz 100 % - ban harmonikus,  de igenis igaz a mondás "pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el". 

Az ember amikor szerelmes sok mindent nem lát, vagy nem akar meglátni, pedig mennyivel egyszerűbb lenne az élete, ha már a kezdeti időkben több időt fordítana a szórakozáson kívül a másikra, a lelkére, több időt szánna a beszélgetésre, leülne megkérdezni a másikat, hogy hogyan is képzeli el a jövőjét

Ez a kezdeti zagyvaság, csak egy általános előzetes volt, hogy hogyan is működünk, de jön a folytatás, mert történt néhány dolog és úgy érzem le kell írnom, hátha mások is erőt merítenek belőle

Itt is követhetsz : https://www.facebook.com/Bottyanlelke