2016. július 31., vasárnap

Szállj, szállj sólyom szárnyán.........

"Kell még egy szó, mielőtt mennénk,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér, 
Az úton majd néha, gondolj reám, 
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár."


Tartozom ismét egy vallomással, mert talán többeteket megbántottalak az utóbbi hetekben, vagy nem értettétek a viselkedésemet. Sajnos ma van az a nap, amikor meg kell indokolnom :(

Éjszaka Apukám elaludt, örökre :( 
Az elmúlt napokban a sírás hullámokban tört rám és tegnap sajnos már ahogy fogtam a kezét, akkor sem tudtam visszatartani. Nem szenvedett és nagyon gyorsan ledöntötte Őt a halálos kór, szinte felfogni még mi sem tudtuk, nemhogy Ő. Itthon, a saját ágyában, a családja mellett távozott.
Aki ismerte Őt tudja, nem volt egyszerű ember. Sokat is veszekedtünk és sokak számára úgy tűnt, hogy nem is törődik velem. Mindig tudtam, hogy mennyire szeret és valójában nagyon is figyelt rám. Két hete bocsánatot kért tőlem mindenért, még az italért is. Nem Ő volt a világ legjobb Nagypapája, de a gyerekek ennek ellenére imádták (ebben a pillanatban a legkisebb még nem is tudja, hogy Papa nincs többé).
Mindig azt mondta, ha egyszer meghal, ne csináljunk semmi felhajtást, csak hamvasszuk el és szórjuk a csatornába és ne álljon ott felette senki. Itthon lesz velünk, mert képtelen lennék temetőbe "kivinni", itt van a családja és így mindig együtt lehetünk a későbbiekben is.

Valószínűleg most egy hosszabb szabadságra megyek, vagyis az augusztus hónapban nem tudok megrendeléseket készíteni, csak a meglévőket tudom postázni.