2016. július 31., vasárnap

Szállj, szállj sólyom szárnyán.........

"Kell még egy szó, mielőtt mennénk,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér, 
Az úton majd néha, gondolj reám, 
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár."


Tartozom ismét egy vallomással, mert talán többeteket megbántottalak az utóbbi hetekben, vagy nem értettétek a viselkedésemet. Sajnos ma van az a nap, amikor meg kell indokolnom :(

Éjszaka Apukám elaludt, örökre :( 
Az elmúlt napokban a sírás hullámokban tört rám és tegnap sajnos már ahogy fogtam a kezét, akkor sem tudtam visszatartani. Nem szenvedett és nagyon gyorsan ledöntötte Őt a halálos kór, szinte felfogni még mi sem tudtuk, nemhogy Ő. Itthon, a saját ágyában, a családja mellett távozott.
Aki ismerte Őt tudja, nem volt egyszerű ember. Sokat is veszekedtünk és sokak számára úgy tűnt, hogy nem is törődik velem. Mindig tudtam, hogy mennyire szeret és valójában nagyon is figyelt rám. Két hete bocsánatot kért tőlem mindenért, még az italért is. Nem Ő volt a világ legjobb Nagypapája, de a gyerekek ennek ellenére imádták (ebben a pillanatban a legkisebb még nem is tudja, hogy Papa nincs többé).
Mindig azt mondta, ha egyszer meghal, ne csináljunk semmi felhajtást, csak hamvasszuk el és szórjuk a csatornába és ne álljon ott felette senki. Itthon lesz velünk, mert képtelen lennék temetőbe "kivinni", itt van a családja és így mindig együtt lehetünk a későbbiekben is.

Valószínűleg most egy hosszabb szabadságra megyek, vagyis az augusztus hónapban nem tudok megrendeléseket készíteni, csak a meglévőket tudom postázni.

2 megjegyzés:

  1. Drága Anita! Fogadd őszinte részvétemet és kívánom, hogy adjon Isten megnyugvást és erőt a fájdalom elviseléséhez. Együtt érzek Veled és vigasztalást kívánok elsősorban Neked és utána az egész családodnak Isten szavaival: "Ne félj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz." Józsué 1:9. Isten segítségével tudtok tovább menni az utatokon majd, de most álljatok meg és gyászoljátok el édesapádat, mert ez az élet rendje. Emlékezzetek meg mindarról a jóról amit kicsi korod óta fel tudsz idézni, és köszönd meg a jó Istennek, hogy van apukád, aki felnevelt és nem apa nélkül nőttél fel.Köszönd meg Őt és utána kezd elengedni, hiszen ahhoz, hogy Te és a gyermekeid boldogságban élhessétek tovább az életeteket szükség van arra, hogy elengedjétek a fizikai valóságában és a szívetekben őrizzétek meg örökre. "Örökkévaló Isten az Úr,ő a földkerekség teremtője!
    Nem fárad el, és nem lankad el,
    értelme kifürkészhetetlen.
    Erőt ad a megfáradtnak,
    és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
    Elfáradnak és ellankadnak az ifjak,
    még a legkiválóbbak is megbotlanak.
    De akik az Úrban bíznak,
    erejük megújul,
    szárnyra kelnek, mint a sasok,
    futnak, és nem lankadnak meg,
    járnak, és nem fáradnak el." Ézsaiás 40:28-31.
    Kívánom, hogy Isten adjon erőt ahhoz, hogy ez így legyen, ne lankadjatok, hanem legyen elég erőtök a jelenhez és a tovább induláshoz is. Szeretettel ölellek: Csilla

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Csilla! Ismételten nagyon szépen köszönöm a szavaidat! Millió puszi érte! Köszönöm, hogy vagy nekem! <3

      Törlés