2014. december 22., hétfő

Karácsony közeledte

Az elmúlt 4 évben (az ideivel együtt) sajnos a karácsony közeledtét csak onnan érzem, tudom, hogy december 18 - án tortasütés van. A mi pici fiúnk, az én kis Szerelmem, a középső gyermek születésnapja. Bizony, nagyon gyorsan repülnek az évek és már 11 éves lett
 11 éve annyira boldog voltam és soha életemben nem vártam ennyire egy pasit sem, mint Őt :)
 Szinte hihetetlen, hogy már ekkora :)
Az idén nagyon aranyos volt, mert amikor megkérdeztem Tőle, hogy ki süsse az idei tortáját, akkor rögtön rávágtam, "Anya, almatortát kérek", na ez akkor én vagyok :)
Falusi almatorta:
250 g liszt ( fele teljes kiőrlésű tönkölybúza, fele sima tönkölybúza)
nádcukor (elvileg 3 evőkanál)
2 db tojás
1 csomag sütőpor
citrom leve és reszelt héja
4 db alma
24 cm átmérőjű forma

Hétfő: a lakás romokban még mindig a festés után, mert persze az elmúlt 15 évben bármit csinálunk, az tuti karácsony előttre van időzítve :( Este az óvodában karácsonyi ünnepség, ahova kétséges volt Apa megérkezése a sztrájk miatt, de szerencsére hamar ott volt :)
Kedd: már kezdenek eltűnni a kupacok és a kanapét is sikerült megtalálni, bár leülni még mindig nem lehet rá
Szerda: Sára, a legkisebb már nem ment óvodába, mert sokan betegek és ugye nem szerencsés az ünnepek alatt a beteg gyermek itthon. Délelőtt egy egyszerű étel, mint a sárga borsó főzelék elkészítése, de közben a kenyérsütő, amelyben természetesen benne van a kenyér összes összetevője, megadja magát, majd rohanás a régi kenyérsütőért, ami szintén nem működik :( Így a félig már magától megkelt kenyér összedagasztása, kelesztése, de! A sütő és a főzőlap egy biztosítékon van, így a könnyűnek ígérkező napból már semmi nem maradt, csak a reggeli emlék :( Este rohanás állatorvoshoz, mert az idős spaninknak, az Öregúrnak ismét hatalmas dudor a farkán, ahol hónapokkal korábban a bőrférget találtuk :( Szegénnyel több gond van, mint a három gyermekkel együttvéve :(
Csütörtök: Máténak torta sütés és végre a lakásban kezd minden a helyére kerülni
Péntek: a két nagy iskolai programja, korcsolyázni mentek, ami azt jelenti, hogy végig izgulóm a napot, hogy egyben érjenek haza és semmiféle idegen kiegészítőjük ne legyen, mint pl a gipsz. Figyelemelterelés következett, gyümölcskenyér sütése, ami szintén érdekes feladatnak bizonyult, mert sülés közben nem árt, ha látjuk mit csinál a sütő, de sajnos az izzó kiégett már hetekkel ezelőtt, a cseréje pedig nem egyszerű, így marad Máté fejlámpája (a futáshoz kapta 1 éve), amivel szintén nem egyszerű belátni a sütőbe, de még mindig jobb, mint a teljes sötétség és tudatlanság. Akvárium kipucolása, egyedül. Na ez nem egyszerű feladat. Este levezetésnek azért elmentem Apával a terembe, mert már 2 hete nem voltam.
Szombat: gondoltam főzök egy egyszerű csontlevest, így a kutyák is jól járnak, no de a nagy lábasom kicsinek bizonyult, így jött Anyu fazeka, az pedig az én főzőlapomhoz túl nagy lett, így a fazék levesnek való ment le Anyu konyhájába és ott főtt tovább. Akkor gondoltam megsütöm a diós - áfonyás bejglit. Ok, de nincs joghurt. Apát kiugrasztottam és szerencsére a tehenes tejfölből az utolsó 2 db - ot magáénak tudhatta (karácsony előtt ez nagy szó). Szóval a bejgli is kipipálva, bár kissé megsült, mert közben nekiláttam az adventi koszorú elkészítéséhez, ami nem olyan lett, mint terveztem, de végül nagyon tetszett :) Fotó ismét nem adja vissza az eredeti "szépségét", de tollas és gyöngybogyós :)
Este levezetésnek kis plázázás. Valami furcsa kényszer hajt és ilyenkor karácsony előtt imádok bemenni a tömegbe és nézni, ahogy az emberek kapkodva rohangálnak az ajándékok után :)
Vasárnap : végre elkezdtem reggel a bonbonok készítését, ami így első kőrben nem volt az igazi, mert Apát hetekkel ezelőtt megkértem, hogy hozzon 2 - 2 kg Belga csokicseppet, ami azt jelenti, hogy tej és keserű, ebből a héten megérkezett 2 kg tejcsoki :( Miután nem vettünk szaloncukrot (elegem van a műből), így gondoltam ez is jó lesz, de! Sajnos a marcipán massza kimaradt, így csak egy kicsike csomag volt itthon, így csak 1 adag (5 szilikon formányi) bonbon készült (marcipános mézeskalács ízben) röpke 2,5 óra alatt

Étcsoki  majd ezen a héten jön és akkor lesz dzsemmel töltött és csilis is (így nekem is jut :D )
Ismét elmentünk még vásárolni, mert váratlan események, vagyis látogatások lesznek, amelyre azért illik vinni valamit. A héten már kipucoltam az akváriumot és szerettem volna még bele halakat, így irány a bolt is. Apa meglepett egy normális világítással, mert akkor letudta visszamenőleg és előre is  5 évre az akváriumos témát :) Így délután, amíg Apa villanyt szerelt, addig ismét akváriumot pucoltam, rendeztem és az új világítás is felkerült, amelyen nem csak a halak színére derült fény, de a számukra is és biza kevésnek bizonyult. Egyébként pedig láttunk egy nagyon aranyos Volkswagent, ami jól mutatna benne, így még zárás előtt vissza a boltba és este gyorsan újra átrendeztem az akváriumot, utána még vagy 2 órán át álltam és csodáltam a benépesített akváriumot. A gyerekek meg is kérdezték, hogy tegyenek - e nekem széket elé, mert így fájni fog a derekam és a lábaim :) 

Szóval karácsony előtt néhány nappal kicsit a begolyózás határán vagyok, amit próbálok leplezni és néha be is jön :D Ja, viszont az ünnepi készülődésre most először nem görcsöltem rá és így sokkal lazább, bár Apa a héten azt is megjegyezte, hogy a pakolás terén azért 10 éve még gyorsabb voltam :D :D :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése